A legidősebb őskori rovaremésztő növények maradványait fedezték fel

A legidősebb ismert őskori rovaremésztő növények leveleit fedezték fel borostyánban német kutatók, a 35-47 millió éves leletekről az amerikai nemzeti tudományos akadémia folyóiratában, a PNAS-ben jelent meg tanulmány.

Német kutatók az oroszországi Kalinyingrád melletti lelőhelyről származó borostyánokat vizsgálva fedezték fel azt a két példányt, amely a fenyőgyanta által csapdába ejtett növényi leveleket tartalmazott. A vizsgálat egy nagyszabású projekt része, amelynek keretében azt próbálják kideríteni, hogy milyen ökológiai tényezőknek köszönhetően képződött annyi borostyán a térségben - olvasható a PhysOrg hírportálon.

A feltételezések szerint a levelek 35-47 millió évesek lehetnek, abból az időszakból származnak, amikor az Ázsiától még izolált Európa éghajlata a mainál lényegesen melegebb volt. A kutatók a rendkívül ritka leletekkel kapcsolatban megjegyezték, hogy a levelek a Roridulacea-családhoz tartozó növényekről származhatnak.

E rovaremésztő (ragadozó/húsevő) növények mai leszármazottja a Dél-Afrikában honos Roridula-nemzetség, amelynek két faja, a Roridula dentata és a Roridula gorgonias ismert. Bár ragadozónak minősülnek, a gyakorlatban nem húsevő növények, csupán csapdába ejtik ragacsos leveleik segítségével az apró rovarokat, majd várnak, amíg nagyobb rovarok nem érkeznek, és fel nem falják az áldozatokat. A Roridula-nemzetség képviselői számára pedig a táplálékot a nagyobb rovarok váladéka jelenti.

A kutatócsoport szerint az igen jó állapotban fennmaradt apró, mindössze 5 milliméter hosszúságú levelek nagyon különböznek más fosszílizálódott virágzó növényekétől: apró csápszerű "szőrszálaik" vannak, amelyek a feltételezések szerint a ragacsos váladékot termelték. A kutatók nem tudtak választ adni, hogy mekkora lehetett maga a növény, ám mint megjegyzik, a nagyobb leveleket és rovarokat aligha tudja foglyul ejteni a fenyőgyanta.